1. Főoldal
  2. Mérnöktanácsadás
  3. Szabványok és bevizsgálások
  4. EN 1992-4

ÚJ EURÓPAI DŰBELMÉRETEZÉSI SZABVÁNY:

EN 1992-4 utólagos rögzítések tervezése betonba

1997 óta a rögzítőelemek betonba való méretezését Európában az ETAG C kiegészítése - European Technical Approval Guideline, illetve a TR029 és TR045 ”Technical Report”, vagy az előszabványnak minősülő CEN/TS 1992-4 szabályozta.

Az új CEN (Európai Szabványügyi Hivatal) által publikált EN 1992-4 szabvány 2019 január 1-től lépett életbe Magyarországon. Összegzi a jelenlegi tervezési elveket, mindemellett figyelembe veszi és beépíti a legújabb kutatásokat és fejlesztéseket az összes építőiparban használt rögzítőelem tekintetében. Sokkal átfogóbban tartalmazza a rögzítéstechnikai rendszereket és számításba veszi a felmerülő terhelési eseteket is.

1. Általános áttekintés EN 1992-4

1.1 Alkalmazási terület

EN 1992-4

Az EN 1992-4 Magyarországon 2019. január 1-től lép hatályba.

Az EN 1992-4 alkalmazásának alapvető követelménye az érintett rögzítőelemre vonatkozó Európai Műszaki Engedély (ETA bevizsgálás) megléte.

A dűbelek egyedi rögzítőelemként és rögzítőelemek csoportjaként egyaránt tervezhetők azzal a feltételezéssel, hogy egy adott csoporton belül kizárólag azonos típusú, gyártmányú, átmérőjű és elhelyezési mélységű rögzítőelemeket alkalmaznak. Az EN 1992-4 bevezetésével a C20/25-től C50/60-ig terjedő, megengedett betonszilárdsági osztályok a C12/15-től C90/105-ig terjedő tartományra bővülnek, amennyiben a rögzítőelemek a bevizsgálás alapján megfelelnek ezen betonszilárdsági osztályoknak.

A rögzítőelemeket a vonatkozó statikus, kvázi-statikus, dinamikus (fáradás és földrengés) és tűzhatásokra kell tervezni. A terhek ilyen eseteire eddig nem vagy nem kielégítő mértékben vonatkoztak előírások.

Ha tervezés során repedezetlen betont feltételezünk és olyan rögzítőelemet választunk, amelynek repedezetlen betonban való felhasználásra van ETA bevizsgálása, akkor az EN 1992-4 alapján igazolnunk kell, hogy az alapanyagban a rögzítőelemek környezetében, azok teljes életciklusa alatt, repedések nem fognak kialakulni.

1.2 Az EN 1992-4 által érintett rögzítőelem típusok:

Bebetonozott elemek

Bebetonozott elem talplemez nélkül

Bebetonozott elem talplemezzel

Ankersín

Mechanikai rögzítőelemek

Nyomatékvezérelt feszítődűbelek (alapcsavarok)

Aláréselő dűbelek

Elmozdulás vezérelt dűbelek

Betoncsavarok

Vegyi rögzítőelemek

Ragasztott dűbelek

Ragasztott feszítő dűbelek

2. Néhány jellemző műszaki változás

2.1 Nyomatéknak kitett kapcsolat

Ha egy két dűbelből álló rögzítés hajlítónyomatéknak van kitéve, egy olyan erőpár alakul ki, amelynek elemei a dűbelben lévő húzóerő és a talplemez alatti nyomóerő. Ha a húzóerő a rögzítőelemben meghaladja a betonkúp húzási teherbírását, betonkúp tönkremenetel lép fel. Ebben az esetben viszont a betonkúp tönkremenetelt okozó terhelést a talplemez alatti, a nyomófeszültséget felvevő betonzóna befolyásolhatja. A hatás mértéke nagyban függ az ennek eredményeként felmerülő húzó- és nyomóerők (z) közötti erőkartól a várhatóan kitörő kúp sugarához viszonyítva (r = 1,5 hef, ahol hef = a rögzítőelem horgonyzási mélysége). 

 

A betonkúpos kiszakadást akadályozó hatásra vonatkozóan kísérleti adatok eddig is rendelkezésre álltak, azonban az ETAG-ba nem voltak beépítve. Ezzel szemben az EC2 már figyelembe veszi ezt a hatást. 

.

2.2 Az aláöntés hatása nyírásnak kitett kapcsolat esetén

Please enter alternative text here (optional)

Az EN 1992-4 szabvány lehetővé teszi a nyírásra igénybevett kapcsolat esetén az aláöntés pozitív hatásának figyelembe vételét 40mm aláöntési vastagságig. 

A teherbírás növelésének fontos felételei vannak:

1)    legalább 2 dűbeles kialakítás; 2) tiszta nyírás; 3) repedésmentes beton; 4) Az aláöntés maximális vastagsága 40mm vagy 5d. 5) Az aláöntő habarcs nyomószilárdsága >30 Mpa

2.3 A kombinált húzó- és nyírófeszültség okozta tönkremeneteli módok figyelembevétele

A kombinált húzó- és nyíróterhelés okozta egyes tönkremeneteli módokat a trilineáris kölcsönhatási egyenlet eddig nem vette teljes mértékben figyelembe. Az EN 1992-4 szabvány alapján a kombinált hatást külön kell kiszámítani, egyszer a betonhoz kapcsolódó tönkremenetelek tekintetében, majd az acél tönkremenetele vonatkozásában úgy, hogy mindkét kölcsönhatási görbe legkisebb értéke adja a mértékadó értéket. Ez a technikailag helyes megközelítés számottevően nagyobb ellenállási értékeket eredményez, mint az eredeti megközelítés.

.

Kérdezd mérnökeinket:

Összegzés

Az EN1992-4 szabvány létrehozásával hatalmas előrelépést tettünk, hogy minden egyes beton alapanyagba tervezett rögzítési ugyanolyan elvek alapján és biztonsági szinten legyen megtervezve, mint a csomópontunk minden egyéb eleme.

Mert itt is igaz a mondás miszerint: „Minden rendszer olyan erős mint a leggyengébb eleme.”

Hilti tervező szoftverei készen állnak a rögzítőelemek új szabvány szerinti méretezésére!

A Profis Engineering egy újgenerációs tervező szoftver egyedülálló tervezési modulokkal. A 3D modellben egyszerűen beállíthatók a geometriai és terhelési paraméterek. Ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan frissülő, pillanatnyi eredményeket láthatsz az aktuális munkalapon. A méretezésed után pedig egy professzionális és kiemelkedően részletes riportot kapsz eredményül.

Tervezz gyorsan és biztonságosan!  

Evolúciós ugrás a rögzítéstechnikában

Profis Engineering Suite

Felhő alapú dűbelméretező szoftverünk lehetővé teszi az automatizált és előremutató tervezést, a könnyű specifikálást és az integrált BIM modellezést - növelve a hatékonyságot és a munka értékét.

Ugrás a PROFIS Engineering oldalára

Megosztás